|
There are no translations available
Álomszerűség, szürrealizmus, expresszionizmus, szimbolizmus,
szecesszió - röviden ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni Gulácsy
művészetét. Élete egy olyan korszakra esett, amit nyíltan
jellemezhetünk összetettséggel vagy káosszal. Ezt a "korszellemet" és
"igazságkeresést" (Hamvas-Kemény, 1989) észrevehetjük művei hangulatán,
ecsetkezelésén. Igazságkereső volt abban az értelemben, hogy kora
kiüresedett társadalmából kiút után kutatott, és valami többre vágyott.
Mint sok más híres kortársa ő sem volt megértett művész. Egyfelől ez a
meg nem értettség volt az, ami kapcsolatba hozza és emeli őt kora
legnagyobb művészei közé. Ilyen értelembe volt ő "igazságkereső", még
ilyen "igazságkeresőnek" nevezhetjük például Csontváryt, Van Goghot.
|
|
|
"Az éj leányai" cimű festményén érezhetjük a szecessziós, expressziv,
szimbolista hangulatot. Szecessziós és szimbolista, mert halálra
emlékeztető témának lehetünk tanúi. Expresszivitását a sötét és világos
színek kontrasztjában az elnyújtott alakok megformálásában fejezi ki.
Ez a sokszínűség jól mutatja a Gulácsyra oly jellemző misztikus
hangulatot.
|
|
|
Read more...
|
|
|
There are no translations available
Sir László Fülöp az akadémikus portré festészet kiemelkedő alakja a 19. század második felében. Mielőtt Németországb ment volna Székely Bertalannál és Lotz Károlynál tanult. Nemzetközileg is elismertté válik, miután Londonban és Párizsban is kiállít. Számos közéleti személy portréját festi meg, például XIII. Leo pápáét, Rooseveltét vagy Galériánkban található Görgey Artúrét. Idealizált portréi nagy sikert aratnak világ szerte. A 18.század angol akadémikus portréfestészet hagyományának hatásai egyértelműen jelen vannak művein.
|
|
|
Görgey Artúr portréja méretét tekintve is egyedinek számít, nem ismerünk még egy Görgeyt ábrázoló festményt, ami ekkora lenne. Görgeyről készült portréjáról elmondhatjuk, hogy eslő rangú műnek számít, ami jól tükrözi érett stílusát. Ezt a tényt csak mégjobban alátámasztja a mű védettsége.
|
|
|
Read more...
|
|
|
There are no translations available
Fehér László kétségkívül hazánk egyik legismertebb kortárs képzőművésze, a magyarországi fotó alapú realista festészet egyik kulcsfigurája. 1990-ben kiállít a Velencei Biennálén, ahol nemzetközileg is ismertté válik.
Ugyanebben az évben, 1990-ben művészetében egy fordulat következik be, színvilága megváltozik, főként a fekete és fehér különböző árnyalatait használja a továbbiakban. |
Fehér László ebből a periódusából származó alkotását vásárolhatják
meg őszi aukciónkon. Az Unicum egyszerű, krétával megrajzolt világa jól
mutatja művészetének tipikus aspektusait. Az Unicum ismerős motívuma az
erősen töredékes, magányos alakkal együtt minden valószerűsége ellenére
egyfajta szürrealisztikus hangulatot teremt.
|
|
|
|
Read more...
|
|
|
There are no translations available
Philipp Peter Roose egy német festő család második generációja. Becenevén Mercurius, Németországban született, majd Olaszországba ment 1775-ben és ott Giacido Brandinál tanult festészetet. Apja Johann Henrich Roose idillikus témájú képei szolgáltak előzményül a barokk tájkép és állat festészetnek Németországban.
|
 |
Peter apjától különbözően szívesebben ábrázol háziállatokat vagy azokkal kalpcsolatos jeleneteket. Munkája a Megvadult bikával küzdő vadászkutyák jól mutatják apja, és az olasz 17. század festészet hagyományait. A sötétebb háttér, a mozgalmas jelenet megfelel a barokk korszak e jellegzetességének.
|
|
A kép provinenciájáról ismert, hogy Karátsonyi Jenő gyűjteményében volt hosszú időn keresztül.
Kétség kívűl Peter Roos életművének egyik kiemelkedő darabjáról van
szó (Dr. Kovács Zoltán szakvéleménye alapján). Ezt alátámasztja a kép
védettsége is, ami biztosítja jogilag azt, hogy a mű az országból ne
kerülhessen ki. Sajnos Peter Roos festményei közül egy sem található
közgyűjteményekben Magyarországon. Ezt a remekművet ajánljuk, igen
kedvező áron Önöknek.
|
|
|
Read more...
|
|
|
Preview 
Polgár 50
